Együnk együtt: Egy lélekmentő gyógymód eltávolodás ellen!
Együnk együtt: Egy lélekmentő gyógymód eltávolodás ellen! Bepakoltad a tízórait? Kiszedted a szennyest? …
Csodálkozom, hogy félek

Csodálkozom, hogy félek

Sötét utcán megyek éjszaka. Előttem 15 lépésre lassan kibontakozik egy alak. Ahogy közeledem, kirajzolódik egy nagy fej, négy tappancs, és jó sok éles fog… A pulzusom az egekbe szökken, miközben szépen lassan megkerülöm a kutyát. Félek.

Stresszhelyzetben a testben változások kezdődnek: gyorsabban ver a szívünk, adrenalin termelődik, a reakcióidőnk felgyorsul. Viszont nem egyszerű értelmezni, hogy a testünk jelzései mit jelentenek. Dühös vagyok a gazdára, amiért szabadon hagyta az ebet? Vagy egyszerűen csak félek? De miért félek, hiszen láthatóan nem bánt?

Az anya reakcióból sok mindent megtanulhat a baba: „Megijedtél, kincsem? Itt vagyok, ne félj!” Ebből a két rövid mondatból a kicsi máris találkozhat azzal, hogy ami történt, az az ijedség, és amit érez, az pedig a félelem. Ha az anya ilyenkor rámosolyog a babára és magához öleli, a gyermek megnyugszik. Ezzel a baba azt is hamar megtanulhatja, hogy a rossz érzések egy-egy bátorító szótól könnyen elmúlhatnak. A kicsi így megbizonyosodhat arról, hogy a negatív érzelmeket is ki lehet fejezni. Attól, hogy dühösek vagyunk a hozzánk közel állókra, még megmaradhat a szoros kapcsolatunk, amit ezek a negatív érzések nem fognak megingatni.

A gyakorlatban nagyon gyorsan, egy két másodperc alatt be tudjuk azonosítani, hogy melyik érzelem váltotta ki a testi reakciót, a gyorsabb pulzusszámot, az adrenalin szint megemelkedését vagy a reakcióidő felgyorsulását. Jelen esetben a félelem. Könnyebb dolgunk akkor van, ha valamilyen tőlünk távolabb álló személy vagy helyzet okozza a testünk tüneteit. Ha viszont a közeli családtagjaink, barátaink vagy a házastársunk viselkedése váltana ki belőlünk negatív érzéseket, már az érzelem meghatározásával is probléma lehet. Ekkor – mivel érzelmileg érintettek vagyunk - úgy is érezhetjük, hogy a negatív érzelmekkel veszélyeztethetjük a közöttünk lévő szoros kapcsolatot, vagy hogy ezek nem egyeztethetőek össze az alapvetően pozitív érzelmeken alapuló kötelékekkel. Félhetek a házastársamtól? Lehetek dühös a szüleimre? Féltékenykedhetek a legjobb barátnőmre?

Ha az ilyen a kérdésekre nemmel válaszolunk, akkor ezeket a még sokszor nem teljesen körvonalazódott érzéseket ki kell sepregetnünk a tudatunkból.  Azonban tudjuk, hogy ennyire nem könnyű szabadulni tőlük… A ki nem mondott, nem tudatosult érzések gyakran a lelkünkről a testünkre telepszenek, és különböző testi tüneteket okoznak. Így hastájéki, végtag vagy mellkasi fájdalommal, gyakori szédüléssel, hányingerrel vagy hasmenéssel, esetleg szexuális gátakkal is felszínre törhetnek. Emellett olyan súlyos betegségek képében is jelentkezhetnek, mint a magas vérnyomás vagy egyes emésztőszervi fekélyek.

Ezeket a betegségeket nevezzük a pszichológiában pszichoszomatikus megbetegedéseknek, amelyek úgy gyógyíthatóak a legeredményesebben, ha a testi tünet lelki eredetét is megfejtik. A pszichoterápia viszont ebben az esetben nem azonnal fejti ki a hatását, hiszen aki a mélyebb önismeret rögös útját, és a hosszú távú megoldást választja, annak eleinte a testi tünetek mellett a feltoluló új érzelmekkel is meg kell birkóznia. A pszichológiában alkalmazott belső munka erről szól: kellő erőfeszítéssel megfejthetjük reakciónk érzelmi eredetét. Az energiabefektetés ugyanakkor hosszú távon megéri, hiszen idővel nemcsak a lelki, hanem a testi tüneteinket is meg tudjuk szüntetni.

forrás: www.egeszseg.hu