A tartósan fennálló krónikus stressz jelentősen károsíthatja immunrendszerünk működési hatékonyságát, így kevésbé tudunk védekezni a fertőzésekkel és a különböző kórokozókkal szemben. Hogyan hat a stressz az immunrendszer sejtjeire és szerveire? Miképpen védekezhetünk a káros hatások ellen?
A stressz az élőlény reakcióját, a stresszor pedig az őt fenyegető veszélyt jelenti. A rövid ideig tartó stresszhatásokra adott normális válaszreakciók közé tartozik a fokozott készültségi helyzet és az adrenalintermelés hirtelen megemelkedése, amelyet később kimerültség követhet. Ezek olyan természetes reakciók, amelyek elsődlegesen az életben maradást szolgálják mind az állatok, mind pedig az emberek esetében. Az említett folyamatok csak akkor járhatnak negatív, illetve káros következménnyel, ha a stresszhelyzet hosszabb időn át is folyamatosan fennáll (ezt nevezzük krónikus stressznek), megküzdési stratégiáink viszont nem bizonyulnak elegendőnek a kialakult szituáció kezelésére.
A tartós stressz gyengíti a védekezőképességet
Káros stresszről akkor beszélünk, ha az állati vagy emberi szervezet már nem képes a helyzetnek megfelelően reagálni az őt érő érzelmi vagy fizikai jellegű veszélyekre. Az egyetemeken és a főiskolákon jól ismert jelenség, hogy vizsgaidőszakban a hallgatók gyakran megbetegszenek. A lázas fertőző betegségek megszaporodása részben a fokozott stresszterhelés következménye: több amerikai kutatóhelyen is igazolták, hogy a fiatal, egészséges diákok vérében vagy nyálában kimutatható ellenanyagszint a vizsgaidőszakban csökken, vagyis az átlagosnál könnyebben kapják meg a fertőzéseket. Az általános- vagy középiskolai stressz és a túlzott teljesítménykényszer is jelentősen befolyásolhatja a gyermekek ellenállóképességét.
A további, elsősorban pszichológiai jellegű stresszhatások - ezek közé tartozik a munkahelyi bizonytalanság, a tartós anyagi vagy státuszbeli lemaradás vagy a gazdaság kiszámíthatatlansága - szintén komolyabb stresszreakciókat eredményezhetnek. Az orvostudomány a lelki okokra visszavezethető, pszichoszomatikusnak nevezett betegségek hosszú sorát ismeri, melyek kialakulásában vagy előrehaladásában az érzelmi tényezőknek meghatározó szerepe van. Megjegyzendő, hogy a jelenleg hivatalos orvosi álláspont szerint minden betegség pszichoszomatikus, hiszen a biológiai okok mellett minden betegség kialakulásában szerepet játszhatnak a pszichés tényezők is. A leggyakrabban használt definíció szerint egy betegség akkor pszichoszomatikus, ha az orvosi vizsgálatok során nem találnak szervi elváltozást a tünetek mögött (részletesebben lásd: Pszichoszomatikus megbetegedések új megközelítésben).
Mitől gátlódnak az immunrendszer funkciói?
A fizikai és pszichológiai stressztényezők a katekolaminok (adrenalin és noradrenalin) és a mellékvese kéreghormonjainak fokozott termelését indítják be és tartják fenn. E hormonok hatására az immunrendszer különböző funkciói gátlást szenvednek, ami betegségekhez vezethet. Tartósan fennálló stressz esetén a mellékvesekéreg megnagyobbodik, így megindul a kortikoszteroid hormonok túltermelése. Ennek eredményeként az immunválaszokban résztvevő csecsemőmirigy és nyirokcsomók szöveti szerkezete megváltozik, működési aktivitásuk pedig jelentősen lecsökken.
A stresszreakcióban fontos szerepet játszó kortizol gátolja a gyulladást okozó vegyületek - hisztamin, prosztaglandinok - felszabadulását, így a természetes ölősejtek nem vagy csak csökkent mértékben jutnak el a kórokozó behatolásának helyszínére. A mikróbák elpusztításában alapvető fontosságú folyamat emiatt hibásan vagy csökkent mértékben zajlik csak le. A tartós stressz hatására a fehérvérsejtek működése és mozgása is gátlódhat: a gyulladt területek kapillárisaihoz érve a sejtek nehezen tudnak kitapadni az eret bélelő hámsejtek felszínére, emiatt nehezebben jutnak át rajtuk. Ennek következtében csak csökkent számban jutnak el a gyulladt szövetekhez és sokkal lassabban bontják le az idegen eredetű sejtek, baktériumok és az elhalt sejtek maradványait. A folyamat eredményeként elhúzódó, krónikus megbetegedés alakulhat ki.
Az alábbi tanácsok betartása nemcsak a krónikus stresszállapot kialakulásának esélyeit csökkentheti, hanem az immunrendszer és a védekezőképesség erősítése szempontjából is kulcsfontosságú:
- Figyeljük szervezetünk saját figyelmeztető jelzéseit, amelyek kimerültségre utalhatnak.
- A stressz hatása alatt gyakran előfordul, hogy nem étkezünk rendszeresen, és sietségünkben sokszor egészségtelen ételeket fogyasztunk. Ezen tudatosan lehet csak változtatni: próbáljunk kiegyensúlyozott étrenden élni!
- Aktívan mozogjunk naponta legalább harminc percet, hiszen a rendszeres testmozgás stresszoldó hatású.
- Próbáljuk a kávéfogyasztást egy minimális szintre csökkenteni. A stressz csökkentése érdekében ne forduljunk a cigarettához, a dohányzás ugyanis jelentősen csökkenti az immunrendszer működésének hatékonyságát.
- Minden napra tervezzünk be egy kisebb pihenőt vagy relaxációt. Ez lehet olvasás, zenehallgatás, jóga vagy meditáció, esetleg egy meleg fürdő.
- Osszuk be megfelelően az időnket és előre tervezzük meg a napokat vagy heteket, hogy lehetőleg ne kelljen folyamatosan rohannunk.
- A rohanó, stresszel és teljesítménykényszerrel teli világban fordítsunk több gondot az alvás megfelelő körülményeinek biztosítására.
A cikk részben az Amerikai Nemzeti Rák Intézet honlapjának "The immune system" című anyagának felhasználásával készült.
[origo] egészség
