Kitisztult a levegő azokon a munkahelyeken, ahol korábban dohányoztak, de most a törvény már tiltja. A vizsgálatok szerint a dohányzás okozta levegő szennyeződés a tizedére esett vissza.

A tisztább levegő egyértelmű pozitívum, emellett pedig az ellenőrzési adatok digitalizálása és elemzése hatékonyabb fellépést tesz lehetővé a szabályszegők ellen.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szólótörvény 2012-es módosítás célja a nemdohányzók és dohányzók fokozottabb védelme volt. A legújabb tudományos eredmények szerint ugyanis a dohányfüstnek nincs biztonságos az egészséget már nem veszélyeztető minimális szintje, és zárt légtérben a műszaki megoldások nem képesek megvédeni az egészségkárosító hatásaival szemben.

A módosítás szükségességét indokolták még a magyar dohányzási szokásokra vonatkozó rendkívül kedvezőtlen adatok, a dohányzással összefüggő katasztrofális mortalitási (halálozási) és morbiditási (megbetegedési) mutatók és az ezekből eredő a bevételeket messze meghaladó gazdasági teher.

Kihívások akadnak

A törvény bevezetését követő időszakban szerzett tapasztalatok összegzésével újabb kérdések, megoldásra váró feladatok merültek fel, amelyek egyrészt az eltérő jogi értelmezésekből, a törvény által le nem fedett vagy nem egyértelműen meghatározott helyzetekből, illetve az ellenőrzés, valamint a törvény betartatásának nehézségeiből eredtek.

Dohányzási tilalmak megszegésének észlelése esetén bejelentést lehet tenni az egészségügyi államigazgatási szervnél illetve észrevétel tehető 0-24 órában a 06 40 200 493-as telefonszámon.

Az ellenőrzések során tapasztaltak, illetve a folyamatosan beérkező lakossági panaszok alapján kihívást jelent a közterületeken a lakóházak ablakai alatt, illetve a lakóház bejáratánál történő dohányzás. Sok panasz érkezett a szórakozóhelyekről, vendéglátó egységekből dohányozni kijáró olykor ittas vendégekre a dohányfüst és az okozott lárma miatt. Nem különben sok problémát okoz a társasházakban a dohányzók lakásaiból a nemdohányzókhoz átszűrődő dohányfüst, illetve a nyílt légterű közös területeken dohányzás.

Meggondolandó továbbá, hogy a bejárattól számított 5 méteres tilalom ne csak közforgalmú intézmények esetén, hanem munkahelyeken is álljon fenn; a nemdohányzó munkahely, nemdohányzó intézmény egy fogalom alá vonására.

A törvény betartásának ellenőrzése során keletkezett adatok  – pl.:melyek a leggyakoribb törvénysértések, ezek hol, milyen körülmények között történnek stb. – digitális feldolgozása segíti majd a jogszabály hatásainak vizsgálatát és az ellenőrzések hatékonyabb végrehajtási módszertanának kifejlesztését. Az ellenőrzések és a lakosságtól érkező visszajelzések alapján megállapítható, hogy a szabályozás elérte célját fellélegezhetünk, közforgalmú zártlégterű helyeken nem kell dohányfüstöt belélegezni senkinek.

A tiltás óta jobb a levegő a közösségi helyeken

Az intézményekben  a levegőminőség változásának mérésére, ezáltal a szigorítás hatásának monitorozására kidolgoztak és megvalósítottak egy levegőminőségi kutatást. A vizsgálat a dohányfüstre legjellemzőbb méretű részecskékre történt. A törvénymódosítás után a zárt légtérben mért dohányfüstre jellemző káros anyag koncentráció 90 százalékkal csökkent a dohányzást tiltó törvény szigorítása után.

A vizsgálat kidolgozásában és feldolgozásában az Országos Környezetegészségügyi Intézet Levegőhigiénés Osztálya, az Országos Egészségfejlesztési Intézet Dohányzás Fókuszpontja és a fővárosi VI., VII., VIII., IX. kerületi Népegészségügyi Intézetek munkatársai vettek részt.