Ha Ön kedveli a természetjárást, szeret gyalogtúrázni, kerékpáros túrán, esetleg vízitúrán részt venni, akkor a Szeghalom Kistérség Többcélú Társulás projektjén keresztül bemutatjuk, milyen lehetőségek kínálkoznak térségünkben az e műfajt kedvelői részére.

Kerékpártúra - 1

A Körös-Maros Nemzeti Park Réhelyi Látogatóközpontjából kiinduló kerékpáros túraútvonal Ecsegfalva felé halad a műúton. A településre beérkezve, és azon áthaladva a Hortobágy-Berettyó folyó hídjánál jobbra kell a gátra rákanyarodni, ami bevezet Bucsára. A településen keresztülhaladva jobb kéz felé a jelzett leágazásnál földút vezet Kertészszigetre. Innen a kiindulási úthoz hasonlóan a Dévaványa felé vezető műúton térhetünk vissza a Réhelyi Látogatóközpontba.

Az útvonal összesen: kb. 52 km hosszúságú.

A látogatóközpontban jelenleg 35 db kerékpár kölcsönözhető.

Ecsegfalváig a műúton haladva elmegyünk a nemzeti park Túzokvédelmi Állomása mellett, mely csak külön engedéllyel látogatható. Éppen ezért az állomás nádtetős épületeit csak az útról csodálhatjuk meg. Itt zajlik már több, mint 30 éve a térség veszélyeztetett túzokállományának fészekalj-mentése. Korábban ez a terület is a túzokok megóvása miatt lett védett.

A túzok / Otis t.tarda Linné / az elmúlt században még Európa valamennyi országában megtalálható volt. Az előretörő nagyüzemi tevékenység, az intenzív vegyszerhasználat, a folyamatos zavarás és a tájátalakító munkálatok lecsökkentették a túzok élőhelyét, csökkentették táplálékforrásait, így beszűkültek életlehetőségei. Ennek hatására ma már csak néhány európai ország büszkélkedhet e csodálatos madárral, köztük kiemelt helyen van hazánk. A túzok világállományának jelentős része az ázsiai pusztákon él. Hazánkban a legújabb számlálási adatok szerint mennyisége meghaladja az 1 500 példányt.

Európa legnagyobb testű madara: a túzok

Európa legnagyobb testtömegű madara fokozottan védett. Jelenlegi természetvédelmi értéke 1 000 000 Ft. A mezőgazdasági munkák során előkerült és veszélyeztetett fészekaljak kerülnek a Túzokvédelmi Állomásra, ahol a tojások kikeltetése után mesterségesen nevelik fel a fiókákat, majd kifejlett korukban repatriálják, azaz visszatelepítik őket a szabadba, a természetes élőhelyükre. Erről a védelmi munkáról, ill. a túzokról szóló kiállítás és egy 25 perces DVD-film a kiindulás helyén, a látogatóközpontban megtekinthető. Ugyanitt élőben is megfigyelhetőek a túzokok.

A keltetőállomástól tovább haladva jobb- és baloldalt szikes pusztarészek és szántók váltogatják egymást. Ezeken a területeken tavasszal vonuló vagy táplálkozó madárfajok láthatók: pl. bíbicek, nagy godák, piroslábú cankók, galambok és néha túzokok is. Október táján a Hortobágyról a kardoskúti Fehér-tóra tartó darvak ezrei vonulnak át a térség légterén.

A következő állomáshelyen, Ecsegfalván, a főtéren áll az a templom, amely még a mai napig sem készült el teljesen. 1930-ban határozták el az itt élők, hogy létrehozzák a templomot, majd 1942-ben állami segítséggel meg is indult az építkezés, de a háború miatt nem sikerült befejezni. Újabb lendületet 1994-ben kapott a munka, amikor Kay Lajos amerikai festő felesége - ecsegfalvi rokonait támogatva - egy oltárképet adományozott a templomnak.

Az ecsegfalvai templom

A településen keresztülhaladva a hídfőig kell menni és ott jobbra letérni. A gát mentén érdekes vízi élővilággal ismerkedhetünk meg. Szinte állandóan láthatók a sekély víz szélén szürke, vagy vörös gémek, esetleg kócsagok, bakcsók. A nádas rejtekéből vadrécék, vöcskök, szárcsák úsznak elő a türelmes megfigyelő örömére. A nádas felett gyakran megjelenik egyetlen ott költő ragadozó madarunk, a barna rétihéja. A folyókanyarulatok közé ékelődött puszták, az ún. „zugok" száraz, szikes pusztai növény- és állatfajokat rejtenek. Egyes években, különösen kisemlősök túlszaporodása idején, 10-12 párban fészkel itt a réti fülesbagoly. Parlagi sas két évben is próbálkozott költéssel az ürgés pusztákon. A szétszórtan elhelyezkedő pusztai tanyák, vagy majorok tetőszerkezetében szinte rendszeresen megfigyelhető az itt költő kuvik. Őszi időben a szikes gyepekre megérkeznek a téli kenderikék, a parlagokra, szántókra a kék galambok több százas csapatai. A fenyőrigók is jelentős számban vonulnak át,  ill. telelnek ezeken a pusztákon, ligetesekben.

A térségben csak egyetlen, állandó vízfelület található, a már említett Hortobágy-Berettyó folyó. A faunisztikai vizsgálatok 42 halfaj előfordulását bizonyították a folyóban, számukra a sekély vizű, lassan kanyargó folyó kitűnő ívóhelyet biztosít. Közülük legjelentősebb a hajdan tömegesen előforduló réti csík. Jellemző a fokozottan védett vidra előfordulása is.

Növényvilágát tekintve számos értéket mondhat magáénak e folyószakasz. Felszínén a tündérfátyol szép állománya él, terjedőben van a kolokán, itt tenyészik a rucaöröm és a sulyom. A pusztai zsombékosok legritkább növénye a rejtetten előforduló buglyos boglárka. A réti őszirózsa és a sziki sóvirág a térségben ősszel tömegesen nyíló, lila színű virágfajaink.

Bucsán keresztülhaladva érdemes belülről is megtekinteni a Jézus Szíve-templomot, melynek érdekessége, hogy pontos másolatát 1926-ban a romániai Monospetrin szentelték fel. A bucsai templomot viszont már jóval korábban, 1914-ben átadták a híveknek. Mindkettő gróf Széchenyi Miklós püspök hagyatékából épült. Bennük eredeti festmények, ikonok tekinthetők meg, többek között a püspök húga által festett oltárkép is.

A bucsai Római katolikus (Jézus Szíve) templom

Aki szereti a néphagyományokat, a kézművességet, az felveheti a kapcsolatot a településen működő Bucsai Kézműves és Hagyományőrző Egyesülettel, megtekintheti az általuk és az önkormányzat által kialakított és működtetett tájházat (Akácos út 13.) és a Helytörténeti Múzeumot (Petőfi u. 4.), esetlegesen kézműves bemutatón, foglalkozáson is részt vehet. (Bővebb információ az egyesület elnökétől kérhető: Bíró Endre 06/30-382-6336, vagy e-mail:endre01@gmail.com).

A településtől jobb kéz felé terül el a nemzeti park egyik védett blokkja, Kisbucsa. A változatos tájszerkezetű terület jellemző növényzete az ecsetpázsitos kaszálórét, amely a túzokok számára jó fészkelőterületet biztosít. Bucsa után a műút mellett kétoldalt parányi pusztafoltokat találunk az agrártáblák közé ékelődve. Mindkét élőhelyen megpillanthatjuk a fent felsorolt növény- és állatfajok bármelyikét.

Körülbelül 12 km kerekezés után megérkezünk Kertészszigetre. Ez a falu Békés megye legkisebb települése, 500 lakosa van. Kertészszigettől 15 km megtétele után visszatérünk a kiindulási helyre, a Réhelyi Látogatóközpontba. A központban a korábban már említett látnivalók mellett megtekinthetők az őshonos magyar háziállatfajok és fajták, (bivaly, magyar szürke szarvasmarha, mangalica sertés, cigája és racka juh, szamár) ezenkívül állandó és időszakos kiállítások várják az idelátogatókat. Bejárható a Réhelyi tanösvény is, amely 1,5 km hosszúságú gyalogos túrát jelent.

A bemutató épületében büfé üzemel, szálláshelye pedig 48 fő elszállásolására szolgál. További információ: 06-66-483-083 vagy 06-30-445-2409.

Forrás: fuzesgyarmat.hu