AZ EGÉSZSÉGRÔL

Bevezetés: Az egészség védelmének alapkérdései

Napjaink egyik legalapvetőbb társadalmi problémája az életminőség romlása, valamint az indokolatlan halálozások számának rohamos növekedése. Tudjuk, hogy a leggyakoribb halálokok rizikó tényezői között az egészségtelen életmód (mozgáshiány, táplálkozási hibák stb.) és az egészségre káros emberi magatartások (dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás, drogfogyasztás stb.) szerepelnek. Megoldást elsősorban az egészség védelmében, az egészséget befolyásoló viselkedés alakításában, változtatásában kell keresnünk. Kiemelt szerepe van a megfelelő ismereteknek, értékeknek, attitűdöknek (viselkedési mintáknak).

Egészségünk a legnagyobb kincsünk, fontos értékünk! Megőrzése nagyrészt életmódunkkal függ össze, amit pedig elsősorban mi alakítunk ki, milyensége főként rajtunk múlik. Felismerjük-e, hogy mi a jó, mi a helyes számunkra, és tudjuk-e azt, hogy mi káros, mivel ártunk magunknak? Ha ezek az ismeretek birtokunkban vannak, vajon tudjuk-e alkalmazni azokat, s megteszünk-e mindent egészségünk védelmében? Tudjuk, hisz mindannyian megtapasztaltuk már, milyen nehéz megszokott életmódunkat megváltoztatni, berögzült szokásainkról, esetleg káros szenvedélyeinkről lemondani. De ami rajtunk múlik, azt miért ne tennénk meg egy szép, hosszú és egészséges élet reményében?

Egészségügyi, mentálhigiénés ismeretek

Hogyan határozhatjuk meg, mi is az egészség?

A WHO (World Health Organization – Egészségügyi Világszervezet) megfogalmazása szerint: az egészség nemcsak a betegség, illetve a fogyatékosság hiánya, hanem a teljes testi, lelki és szociális jólét állapota, illetve ennek fenntartása. Olyan bonyolult egyensúlyi állapot, amelynek a fenntartása tudatos erőfeszítéseket igényel. A megfelelő egészségmagatartásra mindenkinek szüksége van, mert hiányában életkilátásaink romlanak.

Milyen tényezők befolyásolják az egészséget?

Tudjuk, hogy egészségi állapotunkat számtalan tényező befolyásolja. Ezek kb. 20%- a öröklött tényezők (pl. vérzékenység), fejlődési rendellenességek (pl. szívfejlődési zavarok), valamint hajlamok. (A hajlam önmagában még nem ok egy betegség kialakulására. Csak akkor alakul ki betegség, ha azt egyéb tényezők felszínre hozzák.) Kb. 30%-ban a környezeti tényezők befolyásolják egészségünket. Ilyenek például a mikroorganizmusok (fertőző betegségek), mechanikai hatások (ütés, baleset stb.) ,hőmérsékleti tényezők (fagyás, hőguta), fény és sugárhatások (bőrrák), mérgezések (pl. környezeti mérgek stb.). Kb. 15%-ban az egészségügyi ellátásnak is döntő szerepe van egészségünk alakulásában. Ám az egészséget leginkább, 35%-ban befolyásoló tényező nem más, mint egészségmagatartásunk. Ennek színvonala rajtunk múlik.

A harmadlagos megelőzés célja a már kialakult betegség következményeinek a csökkentése. Ilyen például a szívinfarktus, ahol az a cél, hogy ne alakuljon ki szívelégtelenség.

forrás: http://www.karinthy.hu/

kép: www.termeszetes-egeszseg.com