Alattomos betegség: lassan alakul ki a lúdtalp
Alattomos betegség: lassan alakul ki a lúdtalp Krónikus gyulladásokat, ín-, izombetegségeket, erős fájdalmat okozhat …
Nem mindegy, milyen ásványvizet iszunk a melegben

Nem mindegy, milyen ásványvizet iszunk a melegben

A felnőtt emberek napi vízigénye 2,5-3 liter, ebből átlagosan másfél liternyit juttatunk be a szervezetbe valamilyen ital formájában. A legjobb, hogy ha ez ásványvíz, ám nem mindegy, milyen összetételűt választunk: más víz kedvező például a kisbabáknak, és más a magas vérnyomással küzdő betegeknek, illetve azoknak, akik túl sósan esznek.

Naponta két, két és fél, de akár három liter folyadékra is szüksége van az emberi szervezetnek ahhoz, hogy megfelelően működjön. Kevésbé köztudott, hogy az ebből számított vízbevitel ideálisan másfél litert jelent. A többit az élelmiszerek víztartalma adja – hívja fel a figyelmet Dr. Varga Zsuzsa élelmiszeripari mérnök, a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán készült tanulmány egyik szerzője az egyetem legfrissebb sajtóközleményében. A friss kenyérben például 30-40 százalék közötti víz van, a termék fajtájától függően, a tejnek 90, a párizsinak 70 százaléka víz, de a levesekkel, főzelékekkel, zöldségekkel és gyümölcsökkel is kiegészítjük a napi vízigényünket.

Ezt a közel három liter folyadékot azért kell nap, mint nap bevinni a szervezetbe, mert körülbelül ennyit veszítünk el naponta – kiváltképp nyáron – verejtékkel, vizelettel, széklettel és a légzéskor kibocsájtott párával.

A felnőttek testének 60 százaléka folyadék, a csecsemőknél magasabb, míg az idősebbeknél alacsonyabb ez az érték. A kisbabák ezért is fokozottan veszélyeztetettek nyáron, mert testük kisebb, így könnyebben kiszáradhatnak. Számukra az alacsony, 500 mg, vagy annál kevesebb ásványi anyag tartalmú vizek ajánlottak. Az idős korosztály legnagyobb problémája, hogy bár kevesebb a folyadék a szervezetükben, nyáron sem érzékelik szokásos módon a szomjúságérzetet.

A magyarok túl kevés káliumot és magnéziumot fogyasztanak

A mértékadó ásványvíz versenyeken az utóbbi években az alacsonyabb összes ásványianyag- tartalmú vizeket díjazzák. A szakemberek szerint azonban azt kell figyelni a címkéken, hogy milyen arányban tartalmazzák ezeket. Érdemes megnézni, hogy mennyi a nátrium, kálium és magnézium tartalom. A kálium és a magnézium együttes tartalma lehetőleg legyen magasabb, mint a nátriumé. Ez utóbbi, a só – nátrium-klorid – a táplálkozási szokásaink miatt így is többszöröse az ajánlott mennyiségnek. Magyarországon a férfiak négyszer, ötször több sót fogyasztanak, mint kellene, a nők is háromszoros adagot visznek be a szervezetükbe. Különösen veszélyeztetett betegcsoport a vérnyomásproblémákkal küzdők köre. Rájuk szigorúan vonatkozik az, hogy sószegény diétán éljenek, és figyeljék a palackokon kötelezően feltüntetett adatokat.

A felmérések szerint a magyar lakosságnak alapvetően alacsony a kálium és a magnézium bevitele. Ennek oka, hogy ezek az értékes anyagok főleg zöldségekben, gyümölcsökben vannak jelen, és ezek fogyasztása még mindig alatta marad az ajánlott mértéknek. Nyáron a zöldségek és gyümölcsök közül a görögdinnye ideális választás lehet: 90 százaléka víz, ami fokozatosan, az emésztés során szabadul fel, tehát sem a keringést, sem a szívet, sem a vesét nem terheli meg úgy, mintha hirtelen enyhítjük a szomjunkat. Gazdag ásványi anyagokban, vitaminban is.

Magyarországon túlnyomó többségében földes, meszes vizek találhatóak, amelyek kalciumban és magnéziumban gazdagok. A főváros alatti kőzetállománynak köszönhetően az itt fúrt kutak, források vize nagy mennyiségben tartalmazza az idegrendszerre, a csontok, fogak épségére, a csontritkulás megelőzésére alkalmas ionokat, melyek a kismamáknak is segítenek a szoptatás idején.

forrás: www.origo.hu

kép: www.astronet.hu