Hogy szerezhetünk minél több jó bélbaktériumot?

Testünkben óriási számú és rendkívül sokféle mikroorganizmus él, elsősorban a bőr felszínén és a bélrendszerben. Komoly részt vállalnak a legalapvetőbb funkciók ellátásában az emésztéstől a méregtelenítésen át az immunrendszer erősítéséig, nem mindegy tehát, hogy miként bánunk a szervezet e kiemelten fontos védővonalával.

A mikroba vagy mikroorganizmus szavak hallatán sokan kórokozókra, káros baktériumokra vagy gombákra gondolnak, pedig a szervezet „ökoszisztémáját” alkotó több milliárd mikrobának fontos szerepe van például az emésztésben, a méregtelenítésben, az immunrendszer működésében vagy a vitaminok előállításának folyamatában.

Főként a belekben, a bélnyálkahártyán megtelepedő baktériumoknak és egyéb mikrobáknak (bélflórának) van kiemelt szerepe az egészség megőrzésében: a bélflóra egyensúlyának felborulása teret engedhet a kórokozók elszaporodásának és bizonyos betegségek kialakulásának, elősegítheti a hízást, sőt a legújabb kutatások szerint a viselkedésünket is befolyásolhatja.

Az Egyesült Államok nemzeti egészségügyért felelős intézete (NIH) a Humán Mikrobiom Projekt elnevezésű kezdeményezéssel igyekszik évek óta felhívni a figyelmet az emberi szervezetben élő hasznos mikrobák szerepére, és az egészséges bélflóra fenntartásának fontosságára. Nem meglepő, hogy a bélflóra egyensúlyának megtartásában (vagy egy betegség utáni helyreállításában) komoly szerepe van az elfogyasztott élelmiszereknek, így a hivatal szakemberei az alábbi öt pontban foglalták össze a „bélflóra-barát” étrend legfontosabb ismérveit:

Együnk minél több prebiotikumot tartalmazó zöldséget!

A prebiotikumok olyan természetes élelmiszer-összetevők, amelyek ellenállnak a gyomorsavnak és a bélrendszer felső szakaszában lévő emésztőenzimeknek, a vastagbélbe jutva pedig elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását. Kiváló prebiotikum-források például a gyökérzöldségek, a hagymafélék (vöröshagyma, fokhagyma, póréhagyma), a banán, az articsóka, a spárga, az olajos magvak és a zabpehely.

Igyunk zöld turmixokat!

A rendelkezésre álló kutatási eredmények valószínűsítik, hogy a zöld színű zöldségekből frissen préselt levek nagymértékben segítik a hasznos baktériumok szaporodását. Legyen az petrezselyem, uborka, brokkoli, spenót, búzafű vagy leveles kel, az ezekből készült préselt levek – egyéb jótékony tulajdonságaik mellett - a bélflórára is kedvezően hatnak.

Hagyjuk el a feldolgozott élelmiszereket!

A feldolgozott élelmiszerekben lévő adalékok, a finomított cukor és az élesztő elősegítik a káros baktériumok elszaporodását, a génkezelt összetevők pedig teljesen felboríthatják a bélflóra egyensúlyát, így ezeket célszerű kerülni.

Fogyasszunk kevesebb antibiotikumot!

Az antibiotikumok olykor a gyógyulás kulcsát jelentik, de egy enyhe megfázásra semmiképpen sem az antibiotikum a megfelelő válasz. Az antibiotikum a kórokozók elpusztítása mellett a hasznos baktériumokat is megtizedeli, így átmenetileg beavatkozik a bélflóra összetételébe. Napjainkban egyre komolyabb gondot jelent a nagyüzemi állattartás mellékhatásaként jelentkező antibiotikum-terhelés, így előfordulhat, hogy valaki évek óta nem szedett ilyen gyógyszert, mégis a napi húsfogyasztással rendszeresen antibiotikumot visz be a szervezetébe.

Probiotikumok: fogyasszunk minél több savanyú káposztát!

Az erjesztett élelmiszerek, például a savanyú káposzta, a kovászos uborka, a koreaiak nemzeti ételének számító kimchi (csípős savanyított káposzta) vagy a kombucha tea mind természetes probiotikum-források, amelyek elősegítik a hasznos baktériumok szaporodását. Szintén jótékony hatású a joghurt és kefír fogyasztása a benne lévő Lactobacillus acidophilus miatt.

forrás: www.origo.hu

kép: www.napidoktor.hu