Leplezzük le a transzzsírsavakat!

Tudta, hogy a transzzsírsavak a természetben is előfordulnak? Rengeteg tévhit övezi a transzzsírsavakat, holott ezek bevitelének csökkentésére valóban szükség van, hiszen negatív élettani hatásai bizonyítottak. Cikkünkben szeretnénk rávilágítani néhány meglepő tényre a transzzsírsavakkal kapcsolatban, ebben a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének Táplálkozási Akadémia hírlevele volt segítségünkre.

A transzsírok a természetben is jelen vannak

A transzzsírsavak tulajdonképpen egyszeresen telítetlen zsírsavak „transz” elrendezéssel, ez azt jelenti, hogy a szénhez kapcsolódó hidrogén molekulák egymással szemben, transz állásban helyezkednek el. Az emberi test nem termel transzzsírsavakat, jelenlétük nem is szükséges, sőt nem is kívánatos a szervezetben. A transzzsírsavak nagy része a növényi olajok ipari keményítése, más néven hidrogénezése során keletkezik, amikor azok folyékony halmazállapotból szilárd vagy félszilárd halmazállapotúvá válnak. Az olajban való sütés során, valamit a kérődző állatok (például tehén, juh) bendőjében is keletkeznek transzzsírsavak. Éppen emiatt a transzzsírok teljes kiiktatása az étrendből nem lehetséges, hiszen az egyébként számos pozitív élettani hatással bíró tejtermékek és a növényi olajok is tartalmaznak transzzsírokat.

Maximum 2 gramm transzzsírsav fogyasztható naponta

A transzzsírsav-bevitel csökkentésére irányuló kezdeményezések hátterében az áll, hogy túlzott fogyasztásuk kedvezőtlenül befolyásolhatja az egészséget. A transzzsírsavak ugyanis emelik az összes és a rossz (LDL) koleszterinszintet, viszont csökkentik a jó (HDL) koleszterinszintet a szervezetben, ezáltal szerepük van az érelmeszesedés, valamint a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásában. Tudományos vizsgálatok eredményei alapján a napi 2 energiaszázaléknak megfelelő, azaz 5 g/nap transzzsírsav fogyasztás 25%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kockázatát.„Mivel a szív- és érrendszeri betegségek számítanak világszerte és Magyarországon is a fő haláloki tényezőnek, nagyon fontos, hogy az emberek odafigyeljenek az egészséges étkezésre, és azon belül is a koleszterinszintet leginkább befolyásoló zsírok fogyasztására. Jelenleg nincs olyan, az ételekre széles körben alkalmazható vizsgálati módszer, amellyel meg tudnánk különböztetni a kérődző állatok tejében és húsában található transzzsírsavakat az ipari feldolgozás során keletkezőktől, így forrásuk alapján nem lehet különbséget tenni a transzzsírsavak egészségre kifejtett hatásai között. Az Egészségügyi Világszervezet például napi 1 energiaszázalékban adja meg a transzzsírsav-fogyasztás határértékét, ami körülbelül napi 2 gramm transzzsírsav-bevitelnek felel meg. Ez a határérték jóval alatta van a mindennapi életben tapasztalható értéknek, hiszen Európaszerte és Magyarországon is körülbelül ennek a dupláját, illetve háromszorosát fogyasztják az emberek.

A margarinban elenyésző transzzsírsav található

A közhiedelemmel ellentétben a margarinok ma már nem hidrogénezett növényi olajból készülnek, hanem a természetben is szilárd trópusi zsírokból (pálma és kókusz), valamint esszenciális zsírsavakban gazdag növényi olajokból. Éppen emiatt a boltokban kapható margarinok többségének elenyésző a transzzsírsav-tartalma, messze alulmarad a megadott határértéknek. „Ha szeretnénk csökkenteni a transzzsírsavak-bevitelét, akkor nagyon fontos, hogy tisztába legyünk azzal, hogy milyen élelmiszerekben található meg nagy mennyiségben ez a zsírfajta. Jó, ha tudjuk, hogy nem a sokat emlegetett margarin a felelős a túlzott transzzsírsav-bevitelért, mivel ezek ma már nem hidrogénezett növényi olajokkal készülnek. Minden esetben a gyártó felelőssége, hogy termékei előállítása során használ-e hidrogénezett növényi olajat.

forrás: www.harmoniabanamargarinnal.hu