Reumakezelés
Barangolás a fájdalmak birodalmában - Több mikrotápanyagot és kevesebb gyógyszert!
A reumatoid artritiszben, amit krónikus sokízületi gyulladásnak (poliartritisz) is neveznek, az immunrendszer megtámadja az ízületek porcfelületét. A következmény fájdalmas duzzanat, idült gyulladás. Az ábrán egy térdízület látható
A táplálkozásnak a reumás betegségekre gyakorolt óriási hatása nem csak a természetgyógyászati irányzatok régi feltételezése, hanem mára tudományosan igazolt tény. A reuma szempontjából az ún. szabad gyökök központi szerepet játszanak. Ezek az anyagok kémiailag rendkívül reakcióképesek (reaktívak), és a szervezetünket alkotó biológiai struktúrákat, pl. a sejtmembránokat, az örökítő anyagot (DNS) vagy a zsírsavakat károsítják. Ezeket az agresszív oxigéngyököket testünk a kórokozók leküzdése érdekében maga állítja elő, de bőven keletkezik belőle az oxigén-anyagcsere során is, valamint ártalmas környezeti hatások (ionizáló sugárzás, vegyszerek, cigarettafüst) következtében is. Mivel a gyulladásos folyamatok során különösen sok szabad gyök keletkezik, a krónikus gyulladással járó reumában szenvedő beteg teste különösen erős szabadgyök- terhelésnek van kitéve. Részben ezek az anyagok tehetők felelőssé az ízületekben fellépő elváltozásokért, torzulásokért is.
Szervezetünk sokféle szabadgyök-ellenes védekező mechanizmussal rendelkezik. Ezek közül az egyik legfontosabb a glutation-peroxidáz nevű enzim, amely csak szelén jelenlétében termelődik. A reumás betegek vérében általában a normális értéknél alacsonyabb szelénmennyiségeket lehet kimutatni. Néhány klinikai tanulmány eredménye szerint reuma esetén a szelén szedése valóban jelentős mértékben képes enyhíteni a fájdalmakat és az ízületek reggeli merevségét és duzzanatát. A szükséges napi szeléndózis 100-200 μg (mikrogramm, a milligramm ezredrésze). A leghelyesebb a páciens vérében kimutatott szelénmennyiség alapján adagolni a szelént: reumás páciensnél akkor helyes a dózis, ha a vérben a normálérték felső határán vagy kicsivel a felett van a szelén mennyisége. Ez táplálkozással nem érhető el, ezért étrendi kiegészítő formájában kell adagolni ezt a fontos nyomelemet.
Az E- és C-vitamin nem hiányozhat a terápiás programból
A másik nagyon fontos antioxidáns (szabadgyök- fogó) az E-vitamin. Jelentős antioxidatív hatásának érdekében viszonylag nagy dózisban kell alkalmazni: 800-1200 NE (nemzetközi egység, a külföldi termékeken angol rövidítésben IU) naponta, hosszú távon. Erre azért van szükség, mert ezt a mennyiséget normális táplálkozással sem lehet a szervezetbe juttatni: ehhez a mennyiséghez az E-vitaminban gazdag napraforgóolajból naponta kb. 2 litert kellene meginnunk.
Az említett nagy dózisok mellett sem írtak le káros mellékhatást. Ugyanakkor számos klinikai tanulmány igazolja a nagy mennyiségű E-vitamin kedvező hatását gyulladásos ízületi betegségekben. Ügyeljünk arra, hogy a vitaminkészítmény kizárólag természetes eredetű E-vitamint tartalmazzon, mivel ennek hatása sokkal jobb.
A tonhal és a lazac különösen gazdagok omega-3 zsírsavakban
A reumás gyulladás következtében termelődő szabad gyökök hatására nem csak E-vitaminból, hanem C-vitaminból is hiány alakul ki. A reumás páciensek szervezetében kimutatható a C-vitamin hiánya is. A C-vitamin nem csak antioxidáns, de az "elhasznált" E-vitamint is képes regenerálni. Mindkét vitamin kölcsönösen támogatja egymás hatását. A krónikus gyulladásban szenvedők naponta akár több gramm mennyiségben is szedhetik a C-vitamint, különösen a gyulladás akut subjában (fellángolásakor): ilyenkor akár C-vitamin-infúzió is szóba jöhet, napi 7,5-15 grammos dózisban.
A D-vitamin is segíti a gyógyulást
A legújabb kutatások szerint a D-vitamin nemcsak a csontok erőssége miatt fontos, de az autoimmun-betegségekben is fontos szerepet játszik. Sok közép-európai ember szervezetében kimutathatóan csökkent a D-vitamin szintje, ami nemcsak a csontritkulás, hanem a reuma kialakulásának is kedvez. Olykor D-vitamin- adagolás ellenére is alacsony marad egyesek vérében a D-vitamin szintje. Vérvizsgálattal pontosan megállapítható a páciens számára legoptimálisabb D-vitamin-dózis, amely gyakran messze meghaladja a hivatalosan javasolt napi adagot. A legtöbb esetben napi 1000-2000 NE D-vitamin szükséges.
Az omega-3 zsírsavak a közismert halolajkapszulák legfontosabb hatóanyagai. Ezek többszörösen telítetlen zsírsavak, amelyeket szervezetünk nem képes előállítani, tehát ezeket a táplálékkal kell elfogyasztanunk. Míg linolsavból (omega-6 zsírsav) elegendő mennyiséget fogyasztunk, omega-3 zsírsavban legtöbbünk hiányt szenved. Ennek az a magyarázata, hogy ez a fontos zsírsav viszonylag kevés élelmiszerben fordul elő jelentősebb mennyiségben:
Halolaj kb. 30%
Lenolaj 58%
Kenderolaj 20%
Repceolaj 10 %
Szója- és dióolaj 5-7%
Búzacsíraolaj 5-7%
A halban annál több található ebből az értékes zsírsavból, minél kövérebb a hal, és minél hidegebb vízben élt. A hering, a makréla, a tonhal és a lazac különösen gazdagok omega- 3 zsírsavakban, főleg, ha az Északi-tengerben fogták őket.
Meg kell ugyanakkor jegyeznünk, hogy ökológiai szempontból nem helyes a sok hal fogyasztása. A tengereket túlhalásszák, a természetes halállomány évről évre csökken, ráadásul a tengeri halakban a környezetszennyezés hatására káros anyagok (pl. higany, króm, egyéb nehézfémek) is felszaporodhatnak. Helyesebb tehát tenyésztett halat vásárolni, vagy az ökológiai szempontokat figyelembe vevő halászatból származó halat venni (a terméken MSC-pecsét látható). Ökológiai szempontból tehát fontos felhívni a figyelmet a növényi omega-3 zsírsavforrásokra is. Ezek mindig hidegen sajtolt olajak legyenek, mert a finomítás hatására az omega-3 zsírsavak tönkremennek.
A C-vitamin nem csak antioxidáns, de az „elhasznált” E-vitamint is képes regenerálni
Ha a reumás betegek jelentősen csökkentenék étrendjükben az arachidonsav mennyiségét, sokkal kevesebb gyógyszerre lenne szükségük. Az utóbbi évek biokémiai kutatásai alapján tudjuk, hogy a gyulladások kialakulásában és fenntartásában bizonyos kémiai anyagok játsszák a főszerepet. Ezek az anyagok egy többszörösen telítetlen zsírsavból, az arachidonsavból keletkeznek, amelyet táplálékainkkal juttatunk szervezetünkbe, vagy linolsavból, amelyet testünk termel. Az állati eredetű táplálékok gazdagok, a növényi olajok szegények arachidonsavban. Ebből a zsírsavból sokféle egyéb vegyület termelődik, pl. az ún. 2-es típusú prosztaglandinok (hormonszerű anyagok) és leukotriének, amelyek károsan befolyásolják a gyulladásos folyamatokat, a zsíranyagcserét, a véralvadást és testünk vízháztartását.
A reuma szokványos, "hivatalos" orvosi kezelése kortizonnal vagy ún. nonszteroid gyulladáscsökkentőkkel (NSAR) történik. A kortizon megakadályozza a leukotriének és káros prosztaglandinok szintézisét arachidonsavból. A nonszteroid gyulladáscsökkentők a prosztaglandinok termelődését gátolja, így csökkentve a gyulladás aktivitását. Az arachidonsav és antagonistájának, az omega-3 zsírsavnak mennyisége a vérben mérhető. Fontos, hogy a gyulladást serkentő omega-6 és a gyulladást gátló omega-3 zsírsavak aránya 3,5-nél alacsonyabb legyen. Az omega-3 zsírsavak megakadályozzák a gyulladást elősegítő prosztaglandinok és a prosztaglandinokkal rokon leukotriének termelődését. Naponta legalább 2 g omega-3 zsírsav elfogyasztásával elérhető a kívánt cél. A hatás azonban csak néhány hét, esetleg néhány hónap múlva érezhető, mivel a szervezet zsírsavarányai nagyon lassan változnak meg, és igen sokáig tart, mire az omega-3 zsírsav viszszaszorítja az arachidonsavat.
A klinikai tanulmányok igazolják, hogy a gyulladásos megbetegedésekben, mint a reuma, a pikkelysömör vagy a krónikus bélgyulladás, omega-3 zsírsavakban gazdag diéta vagy táplálékkiegészítők formájában történő bevitel esetén jelentős, tartós javulás vagy teljes panaszmentesség érhető el, és jelentősen ritkább a betegség kiújulása is. Az eszkimóknál, akik természetes táplálkozás révén igen sok omega-3 zsírsavat fogyasztanak, ezek a betegségek teljesen ismeretlenek. Ha ugyanakkor az eszkimók az USA-ba vagy Dániába települnek át, náluk ugyanolyan arányú az ilyen betegségek előfordulása, mint az ott honos népességnél. Ez azt bizonyítja, hogy az eszkimók esetében nem genetikai, hanem környezeti (valószínűleg táplálkozási) tényezőkkel magyarázható a gyulladásos betegségek hiánya.
Minden, a fentiekben leírt tápanyagnak a gyulladásokra, így a reumára gyakorolt kedvező hatása tudományosan igazolt. Mivel ezek az arachidonsav-anyagcserébe több ponton is beavatkoznak, célszerű egymással kombinálni azokat, hogy erősítsék egymás hatását. A kombinációkkal kapcsolatos tudományos vizsgálatok egyelőre nem történtek meg.
Az említett kombinációs terápiát célszerű főként növényi bázisú étrenddel kombinálni, amelynek lényege az állati eredetű zsírok kerülése, aminek segítségével a zsírsavak aránya a kedvező hatású omega-3 zsírsavak javára tolódik el. Ráadásul a növényi étrend bővelkedik antioxidáns hatású anyagokban, pl. C- és A-vitaminban, és egy sor ún. másodlagos növényi hatóanyagokban (pl. a piros szőlőben lévő antociánok). Az omega-6 zsírsavakban bővelkedő növényi olajokat, mint pl. a napraforgóolajat kerüljük.
A javulás általában négy hét múlva érezhető
A fentiekben vázolt terápia - gyógyszeres kezelés mellett - körülbelül négy hét után érezteti kedvező hatását. Ekkorra a vérben is kimutatható a gyulladást jelző értékek javulása. A hatások általában több hónap, legkésőbb egy év múlva a legoptimálisabbak. Ha a következetes kezelés ellenére három hónap múlva sem tapasztalható javulás, nyilvánvalónak tűnik, hogy nem az arachidonsav-anyagcserében keresendő a baj forrása, ezért a kezelést nem szükséges folytatni.
A klinikai tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb reumás páciens jól, sőt nagyon jól reagál a vázolt kezelésre. Megfelelő objektív és szubjektív javulás esetén a konvencionális gyógyszereket óvatosan, fokozatosan el lehet hagyni. Ezt azonban mindig egyeztetni kell a kezelőorvossal.
A reuma terápiája
◆ Szükség esetén hivatalos orvosi kezelés.
◆ C-vitamin, legalább 3x1 g, akut sub esetén ennél is több.
◆ Szelén, naponta 100-200 μg, akut sub esetén 300 μg.
◆ Omega-3 zsírsav: naponta legalább 2 g: ez 6-12 halolajkapszulának vagy 2 teáskanál kenderolajnak felel meg (levesbe, főtt burgonyára, kenyérre, salátára).
◆ Főként vegetáriánus étrend, a magas omega-6 zsírsavtartalmú növényolajok (napraforgó) kiiktatásával.
◆ Sok mozgás, amely nem terheli az ízületeket: pl. nordic walking, úszás, kerékpározás, gimnasztika.
forrás: tgy-magazin.hu
