Egyre gyakoribb a fényérzékenység

Ha valakinél rendszeresen csalánkiütésre, ekcémára emlékeztető tünetek jelentkeznek miután nap éri a bőrét, feltételezhetően fényérzékeny. Egyre többen jelentkeznek ilyen tünetekkel a bőrgyógyászatokon, egyik gyakran észlelt kórkép az úgynevezett fotokontakt allergia. De mit tehetünk ellene?

Dr. Wikonkál Norbert, a Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikájának docense azzal magyarázza a betegek számának emelkedését, hogy kémiai környezetünk nagyon megváltozott, sok anyag fényérzékenyít – például kozmetikumok, gyógyszerek. Ezeket egyre nagyobb mennyiségben fogyasztjuk, használjuk az utóbbi évtizedekben, nem beszélve a környezeti hatásokról – akár étellel, vízzel is szervezetbe kerülő káros anyagokról. Az allergiás bőrreakciót tehát nem önmagában a fény okozza, csak az váltja ki: átalakítja a bőrben lévő kémiai anyagot és ez okoz kiütéseket. A fényérzékenység nem összetévesztendő a napallergiával, ami rendkívül ritka –hangsúlyozza a szakember.

A napkiütés olyan mint a csalánkiütés, általában a mellkason, arcon jelentkezik, a beteg azt tapasztalja hogy miután a nap megsüti piros, viszkető foltok jelennek meg, melyek általában 1-2 nap alatt elmúlnak maguktól. Eltüntetésükben segíthetnek az antihisztamin és/vagy kálcium tabletták, helyileg pedig a szteroidos krémek, melyek azonban vénykötelesek (a hűsítő, bőrnyugtató krémek általában nem elegendőek a megoldáshoz.) Ha rendszeresen, naptej használata ellenére is kialakulnak a piros kiütések, el kell menni bőrgyógyászhoz kivizsgálásra – tanácsolja dr. Wikonkál Norbert, mert a fényérzékenység súlyos immunbetegségek első tünete is lehet.

Fényvédő krémmel óvni kell erős naptól a bőrt, főleg azoknak, akiknek valamilyen pigment betegségük van. Ha fehér vagy sötét foltok jelennek meg a bőrön, szintén érdemes orvoshoz fordulni, nem mindegy ugyanis, hogy mitől alakulnak ki és lehet-e őket kezelni. A fehér foltok helyén a bőr “alulpigmentált” lesz, a sötét foltok esetében “túlpigmentált”. Ezt okozhatja gombás fertőzés (napgomba), amit ha fehér foltként megsüti a nap, épp sötétebbre barnul, mint a környező bőr. Ennek a felismerése, kezelése könnyű, amennyiben szakemberhez fordul a beteg.

Több fejtörést okoz a szakembereknek az úgynevezett „vitiligo”, mely kialakulásának okát nem tudják, gyógyítása sem megoldott, igen nehéz. Jellemzően épp a legfeltűnőbb testrészeken: a kézháton, arcon megjelenő fehér foltról van szó, melyet ha nap ér, könnyen leég, de fehér marad.

A sötét foltoknak is több fajtája lehet: sokan ismerik a köznyelven májfoltnak nevezett „lentigo”-t, mely idős korban általános, különösen kézháton, karokon jelentkezik, az ismétlődő napégéstől alakul ki. Valamivel fiatalabb korban már előfordulhat a „keratózis”, mely általában több, zsírosan fénylő sötétbarna anyajegyszerű folt, hasonlít a melanómára, de ártalmatlan, eltávolítható. Nem túl esztétikus az úgynevezett „melasma” sem, mely jellemzően a száj körül alakul ki, a sötét foltok szinte bajuszt alkotnak. Általában terhességgel jelentkezik, hormonváltozás indítja el (akár fogamzásgátló szedése), esetében is ajánlott a napsütést kerülni.

forrás: www.kiskegyed.hu