Korunk új betegsége: a fotelfüggőség
Korunk embere zömében ülő munkát végez, alig mozog sőt, szabadidejét is jobbára otthonában, a televízió vagy a számítógép előtt tölti és közben nassol. A mozgáshiány és az ülő életmód természetellenes, ezért nagy veszélyeket rejthet magában. Súlyos következménye lehet például az elhízás és az egyes anyagcsere- és mozgásszervi betegségek, mint például a cukorbetegség kialakulása is.
A nyugati világ mellett már Afrikában is megtörtént az “epidemiológiai váltás”: már nem a malária és az egyéb fertőzések, hanem a civilizációs betegségek kezdik átvenni a vezető szerepet sok fejlődő országban is. Trinidad és Tobagóban például a halálozások negyede a szívbetegségek miatt következik be, a lakosság egy harmada pedig magas vérnyomással küzd.
Az alacsony jövedelmű országokban a személygépkocsival, televízióval és számítógéppel rendelkezők nagyobb valószínűséggel lesznek túlsúlyosak, mint azok a társaik, akik nem bővelkednek az ilyen típusú civilizációs „áldásokban”. Az ő esetükben is a mértéktelen fogyasztás és a mozgáshiány vezetett oda, hogy túlsúlyosak lettek, és az egészségüket kockára téve ráléptek a cukorbetegséghez vezető útra. A Canadian Medical Journal-ban minap megjelent cikk szerint fokozott elővigyázatosságra van szükség annak érdekében, hogy megelőzzék, illetve lassítsák az ezekben az országokban élők egészségi állapotának romlását. A cikkben bemutatott kutatásban közel 154 ezer ember vett részt 17 országból, a gazdasági fejlettség teljes skáláját lefedve az USA-tól kezdve, Kanada, Svédország, Kína, Irán, India, Banglades érintésén át egészen Pakisztánig.
A cikk szerzője, Scott Lear, a Simon Fraser University munkatársa arra figyelmeztet, hogy a modern kor kényelmi szolgáltatásainak egyre növekvő mértékben való átvételével az alacsony és közepes fejlettségű országoknak is szembe kell nézniük a magas elhízási aránnyal és cukorbetegséggel. Az egész társadalmat érintő egészségügyi romlás együtt jár a kevesebb testmozgással és a magas kalória-bevitellel. Hasonló kapcsolatot nem mutatott ki a kutatás a fejlettebb országokban, mivel ott a civilizációs eszközök használatának hatása már megjelenik az igen magas elhízási és diabétesz arányokban.
A televíziókészülék a leggyakoribb elektronikus háztartási eszköz a fejlődő országokban – a háztartások 78 százalékában található legalább egy készülék – ezt követi 34 százalékkal a számítógép és 32 százalékkal a személygépkocsi. Az alacsony jövedelmű országokban az emberek 4 százaléka rendelkezik mindhárom eszközzel, míg ez az arány 83 százalék a magas jövedelmű országokban. A kutatásban megfigyelték, hogy akik rendelkeznek ezekkel a készülékekkel, kövérebbek és kevésbé aktívak voltak, mint azok, akiknek nincsenek. Akik pedig mindhárom kényelmi cikket is magukénak tudhatták, 20 százalékkal több időt töltenek ülve, és haskörfogatuk 9 cm-el nagyobb, mint azoké, akiknek nincs birtokában civilizációs tárgy. A fejlődő országokban az elhízás gyakorisága 14,5 százalékra nőtt.
A tanulmány végső következtetése szerint rendkívül fontos az elhízás és a diabétesz visszaszorítása érdekében a televízió vagy a számítógép előtt töltött időt csökkenteni, a mozgásszegény életmódot mellőzni és a testmozgást népszerűsíteni. Sétálni például autózás helyett. Ez a magyarokra is ugyanúgy vonatkozik, hiszen a felnőtt lakosság egyharmada túlsúlyos, másik egyharmada pedig elhízott. Folyamatosan növekszik az internet előtt eltöltött idő, tavaly a 15-49 éves korosztály 3 és fél órát töltött a gép előtt. Még nagyobb számot mutatnak a tévénézési szokások, átlagosan 5 órát tévéznek naponta a magyarok. Tehát inkább az otthon ülést választják, mint a mozgást, hiszen a népesség kevesebb, mint fele sportol csak rendszeresen.
forrás: www.egeszseg.hu
